Hadirokkant jelvények a második világháború után

A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.

A hadirokkant jelvények készítésének és forgalomba hozatalának korlátozása

a.

MAGYAR HADIGONDOZOTTAK SZÖVETSÉGE
(ORSZÁGOS KÖZPONT)

Budapest, VIII. Horánszky utca 24.Budapest, 1948. szeptember 20.

T[isztelt] Cím!

A Népjóléti Minisztérium rövid időn belül forgalomba hozza az új rendszerű hadirokkant jelvényeket. A jelvények gyártására, forgalomba hozatalára és viselésére vonatkozó jogszabályok is rövidesen nyilvánosságra fognak kerülni.

Tudomásunkra jutott, hogy egyes jelvénykészítő vállalkozók minden illetékes tényező, így szövetségünk és a minisztérium megkérdezése nélkül is jelvényeink gyártásába kezdtek és azt nyílt árusítás útján forgalomba hozták.

Felkérjük ezért Önöket, hogy jelvényeink esetleges gyártásától és forgalomba hozatalától tartózkodjanak, mert az említett és rövidesen nyilvánosságra kerülő rendelet értelmében súlyos károkat okozhatnak önmaguknak a jelvény készítésével, illetve meg nem engedett forgalomba hozatalával.

Reméljük, hogy Önök ilyen jelvények készítésével eddig sem foglalkoztak, és attól a jövőben is tartózkodni fognak.

Teljes tisztelettel
(Koós Zoltán)
főtitkár

b.

MAGYAR HADIGONDOZOTTAK SZÖVETSÉGE
(ORSZÁGOS KÖZPONT)

Budapest, VIII. Horánszky utca 24.Budapest, 1948. szeptember 20.

Dr. Szász László miniszteri tanácsos úrnak

Budapest
Népjóléti Minisztérium

A csatolt szövegű körlevelet küldtük meg az ugyancsak csatolt névsor szerinti jelvénykészítő iparosoknak. Célszerűnek tartanám, ha a Hivatal részéről is hasonló szellemű, de megfelelően módosított szövegű levelet kapnának az érdekeltek.

Elvtársi üdvözlettel
(Koós Zoltán)

Koó/M.

Kelen MiklósBpestV.Aulich u. 3.
Ludvig EmilVIII.Thék Endre u. 18.
Gál DezsőNap u. 12.
Markovits NándorÚjpest,Aradi u. 43.
Ötvösipar (Bata)Rákosszentmihály
Fonyó MártonBpest,V.Kiss József u. 40.
László FerencVII.Garai u. 6.
ValternéII.Fő u. 19. II. e.
MorzsányiIV.Váczi u. 36.
Első Nagy Tűzzománc és jelv.VII.Holló u. 16-18.
Bocán KárolyVIII.Csokonai u. 8.
SzentiVII.Klauzál u. 18.
Kovács LajosVII.Somogyi Béla út 7.
Kravarik és TársaRákosszentmihályBéla u. 116.
Papp GyörgyBpest,VII.Somogyi Béla út 7.
FrühzeitigSomogyi Béla út 7.
SzeilerTeréz krt. 23.
BendeVáczi u.
Bata (Nyigri Ilona néven van)Rákosszentmihály

 

c.

178.115/1948. IX. 24.
Tárgy: Hadirokkant jelvények készítésének és forgalomba hozatalának korlátozása

Kereskedelem- és Szövetkezetügyi 
Miniszter Úrnak
Budapest

A Magyar Hadigondozottak Szövetségének felállításával kapcsolatban rövidesen forgalomba kerülnek az új kiállítású hadirokkant jelvények is. A jelvények gyártását, forgalomba hozatalát, illetőleg terjesztését jogszabály útján szándékozom szabályozni.

Tudomásomra jutott, hogy egyes jelvénykészítő üzemek hozzájárulásom nélkül a hadirokkant jelvények gyártását már megkezdték és azokat nyílt üzletekben történő árusítás útján forgalomba hozzák.

A jelvények gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek kiadását az 1933:VII. tc.-ben biztosított jogomnál fogva magamnak kívánom fenntartani.

Ennek előrebocsátása után felkérem Miniszter urat, hogy az 5.590/1948. Korm. számú rendeletben biztosított jogomnál fogva - az illetékes belkereskedelmi igazgatóságok útján - szíveskedjék a jelvénykészítő üzemeket és a jelvények forgalomba hozatalával foglalkozó kereskedőket arra utasítani, hogy a Magyar Hadigondozottak Szövetsége (Országos Központ: Budapest, VIII. Horánszky u. 24.) útján adott előzetes hozzájárulásom nélkül a jelvények készítésétől, illetőleg forgalomba hozatalától tartózkodjanak.

A rendelkezésemre álló adatok szerint eddig az alább megnevezett üzemek, illetőleg kereskedők készítettek, illetőleg hoztak forgalomba hadirokkant jelvényeket előzetes hozzájárulásom nélkül:
Kelen Miklós, Budapest, Aulich utca 3.
Ludvig Emil, Budapest, VIII. Thék Endre u. 18.
Gál Dezső, Budapest, Nap utca 12.
Markovits Nándor, Újpest, Aradi utca 43.
Ötvösipar (Bata, Nyigri Ilona) Rákosszentmihály
Fonyó Márton, Budapest, V. Kiss József utca 40.
László Ferenc, Budapest, VII. Garai utca 6.
Valterné, Budapest, II. Fő utca 19. II. emelet
Morzsányi, Budapest, IV. Vác[z]i utca 36.
Első Magyar Tűzzománc- és jelv. Budapest, VII. Holló utca 16-18.
Boczán Károly, Budapest, VIII. Csokonai u. 8.
Szenti, Budapest, VII. Klauzál utca 18.
Kovács Lajos, Budapest, VII. Somogyi Béla utca 116.
Pap György, Budapest, VII. Somogyi Béla utca 7.
Frühzeitig, Budapest, VII. Somogyi Béla utca 7.
Szeiler, Budapest, Teréz krt. 23.
Bende, Budapest, Vác[z]i út.

II.
Tárgy: l[ásd] kívül. (Hátiratilag az I. alattira)
Magyar Hadigondozottak Szövetsége
(Országos Központ)
Budapest
VIII. Horánszky u. 24.

A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez intézett átiratom másolatát tudomásul vétel végett csatoltan megküldöm.
B[uda]pest, 1948. X. 7.

K. X/7.

[olvashatatlan aláírások]

Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő