Hadirokkant jelvények a második világháború után

A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.

Utasítás a jelvények gyártásának beszüntetésére

a.
J e g y z ő k ö n y v

Készült Budapesten 1949. évi január hó 5-én az Országos Hadigondozó Hivatalban.

Jelen vannak: Békefi Gyula előadó az OHH részéről és Paskay Károly jelvénykészítő.

Békefi Gyula előadó közli Paskay Károly jelvénykészítővel, hogy a 27.854/1948. eln[öki] 2. sz. alatt megrendelt 33 400 db új mintájú hadirokkant jelvények szállításában kért határidőt nem tartotta be. Paskay cég köteles lett volna a szept. 11-én kelt megrendelőlevél átvételétől számított naptól kezdve a gyártást haladéktalanul megkezdeni és oly ütemben folytatni, hogy hetenként 5000 (Ötezer) darab jelvény kerüljön leszállításra. A vállaltakat Paskay cég nem teljesítette, mert 1948. december 31-ig 26 950 (Huszonhatezer kilencszázötven) darab jelvényt tudott csak leszállítani.

Békefi Gyula előadó közli Paskai Károly jelvénykészítővel, hogy az Országos Hadigondozó Hivatal a fent említett indokok alapján több jelvényt átvenni nem áll módjában, ezért felszólítja Paskai Károlyt, hogy a jelvények gyártását azonnal szüntesse be.

K. m. f. t.

Békefi GyulaPaskay Károly

b.
J e g y z ő k ö n y v

Készült Budapesten 1949. évi január hó 11-én az Országos Hadigondozó Hivatal által 27.854/1948. eln[öki] 2. szám alatt megrendelt új mintájú hadirokkant jelvények Markovits cég által utolsó részletként szállított 1600 drb jelvény bizottsági átvétele alkalmával.

Jelen vannak: Dr. Veégh min[iszteri] o[sztály]tanácsos, az OHH részéről, Riskó Béla miniszteri számvizsgáló az OHH Számvevősége részéről, Ásvány Ferenc min[iszteri] sz[ám]v[izsgáló] főtanácsos, a Népj[óléti] Min[isztérium] Anyagbeszerzési osztálya részéről, Nyíry Sándor műszaki tanácsos a Technológia és Anyagvizsgáló Intézet részéről, mint az OHH által felkért szakértő és Hódi Lajos. Utóbbi aláírásával elismeri, hogy a jegyzőkönyvben foglalt mennyiséget megőrzésre átveszi.

A szállító cég részéről Markovits Géza van jelen.

Szakértő a bemutatott 1600 drb új mintájú hadirokkant jelvényt, melyek közül 1200 drb tűs és 400 drb gomblyuktámasztékos, kémpróbaszerűen felülvizsgálta és azokat az eredeti mintával összehasonlította. Az összehasonlítás során kitűnt, hogy a jelvények az eredeti mintától lényegtelen eltérést mutatnak, amely körülmény azonban használathatóságukat nem befolyásolja. Szakértő a bemutatott jelvényeket átvehetőknek minősíti. Szakértő véleménye alapján a bizottság a jelvényeket mennyiségileg és minőségileg átvette. Szakértő megállapítása alapján a jelvények között kb. 1%-nyi selejtes fordul elő. Szakértő ezen megállapítása alapján utasította készítő céget, hogy ezen selejtes jelvények pótlására 400 drb kifogástalan minőségű jelvényt pótlólag szállítson le.

Dr. Veégh László min[iszteri] osztálytanácsos közli Markovits Gézával, mint a jelvénykészítő cég megbízottjával, hogy miután a 27.854/1948. Eln[öki] 2. szám alatt megrendelt jelvénymennyiséget a kitűzött határidőre nem szállította le, további jelvényeket a Hivatal nem vesz át és ezért felszólította Markovits Gézát, hogy a jelvények gyártását cége azonnal szüntesse be.

K. m. f. t.

Nyíri SándorVeér LászlóRiskó Béla
Hódi Lajos

Tudomásul veszem:
A fentieket tudomásul veszem azzal a változtatással, hogy a selejtes jelvények pótlását csak abban az esetben tudom eszközölni, ha a nem használható darabokat t[isztelt] Minisztérium visszaszolgáltassa [!] és ennek megfelelő darabszámot hibamentesen, díjtalanul leszállítom.

Markovits

[az irat hátlapján]
A jegyzőkönyv 1 példányát átvette Markovits. 
1 példányt a számlákon lefűztünk. (2057/1949. II. 4. ügyirathoz)
Benti jegyzőkönyv alapján a Markovits cég nem szállít több h[adi]r[okkant] jelvényt. A selejtes darabokra vonatkozó jegyzőkönyvi rész végrehajtására Hódi Lajos raktárkezelőt [...] felhívtuk.

[...] Jelentem, hogy a Markovics-féle jelvényeket küldöttem szét legelőször, a jegyzőkönyv tudomásulvétele előtt. A hivatkozott selejtes jelvény visszaadására már nincsen lehetőség.

B[uda]pest, 1949. jan. 26.

Hódi [Lajos]

Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 22.

1906

Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább

1934

A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább

1941

Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább

1942

Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább

1943

Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő