Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Utasítás a jelvények gyártásának beszüntetésére
a.
J e g y z ő k ö n y v
Készült Budapesten 1949. évi január hó 5-én az Országos Hadigondozó Hivatalban.
Jelen vannak: Békefi Gyula előadó az OHH részéről és Paskay Károly jelvénykészítő.
Békefi Gyula előadó közli Paskay Károly jelvénykészítővel, hogy a 27.854/1948. eln[öki] 2. sz. alatt megrendelt 33 400 db új mintájú hadirokkant jelvények szállításában kért határidőt nem tartotta be. Paskay cég köteles lett volna a szept. 11-én kelt megrendelőlevél átvételétől számított naptól kezdve a gyártást haladéktalanul megkezdeni és oly ütemben folytatni, hogy hetenként 5000 (Ötezer) darab jelvény kerüljön leszállításra. A vállaltakat Paskay cég nem teljesítette, mert 1948. december 31-ig 26 950 (Huszonhatezer kilencszázötven) darab jelvényt tudott csak leszállítani.
Békefi Gyula előadó közli Paskai Károly jelvénykészítővel, hogy az Országos Hadigondozó Hivatal a fent említett indokok alapján több jelvényt átvenni nem áll módjában, ezért felszólítja Paskai Károlyt, hogy a jelvények gyártását azonnal szüntesse be.
K. m. f. t.
| Békefi Gyula | Paskay Károly |
b.
J e g y z ő k ö n y v
Készült Budapesten 1949. évi január hó 11-én az Országos Hadigondozó Hivatal által 27.854/1948. eln[öki] 2. szám alatt megrendelt új mintájú hadirokkant jelvények Markovits cég által utolsó részletként szállított 1600 drb jelvény bizottsági átvétele alkalmával.
Jelen vannak: Dr. Veégh min[iszteri] o[sztály]tanácsos, az OHH részéről, Riskó Béla miniszteri számvizsgáló az OHH Számvevősége részéről, Ásvány Ferenc min[iszteri] sz[ám]v[izsgáló] főtanácsos, a Népj[óléti] Min[isztérium] Anyagbeszerzési osztálya részéről, Nyíry Sándor műszaki tanácsos a Technológia és Anyagvizsgáló Intézet részéről, mint az OHH által felkért szakértő és Hódi Lajos. Utóbbi aláírásával elismeri, hogy a jegyzőkönyvben foglalt mennyiséget megőrzésre átveszi.
A szállító cég részéről Markovits Géza van jelen.
Szakértő a bemutatott 1600 drb új mintájú hadirokkant jelvényt, melyek közül 1200 drb tűs és 400 drb gomblyuktámasztékos, kémpróbaszerűen felülvizsgálta és azokat az eredeti mintával összehasonlította. Az összehasonlítás során kitűnt, hogy a jelvények az eredeti mintától lényegtelen eltérést mutatnak, amely körülmény azonban használathatóságukat nem befolyásolja. Szakértő a bemutatott jelvényeket átvehetőknek minősíti. Szakértő véleménye alapján a bizottság a jelvényeket mennyiségileg és minőségileg átvette. Szakértő megállapítása alapján a jelvények között kb. 1%-nyi selejtes fordul elő. Szakértő ezen megállapítása alapján utasította készítő céget, hogy ezen selejtes jelvények pótlására 400 drb kifogástalan minőségű jelvényt pótlólag szállítson le.
Dr. Veégh László min[iszteri] osztálytanácsos közli Markovits Gézával, mint a jelvénykészítő cég megbízottjával, hogy miután a 27.854/1948. Eln[öki] 2. szám alatt megrendelt jelvénymennyiséget a kitűzött határidőre nem szállította le, további jelvényeket a Hivatal nem vesz át és ezért felszólította Markovits Gézát, hogy a jelvények gyártását cége azonnal szüntesse be.
K. m. f. t.
| Nyíri Sándor | Veér László | Riskó Béla Hódi Lajos |
Tudomásul veszem:
A fentieket tudomásul veszem azzal a változtatással, hogy a selejtes jelvények pótlását csak abban az esetben tudom eszközölni, ha a nem használható darabokat t[isztelt] Minisztérium visszaszolgáltassa [!] és ennek megfelelő darabszámot hibamentesen, díjtalanul leszállítom.
| Markovits |
[az irat hátlapján]
A jegyzőkönyv 1 példányát átvette Markovits.
1 példányt a számlákon lefűztünk. (2057/1949. II. 4. ügyirathoz)
Benti jegyzőkönyv alapján a Markovits cég nem szállít több h[adi]r[okkant] jelvényt. A selejtes darabokra vonatkozó jegyzőkönyvi rész végrehajtására Hódi Lajos raktárkezelőt [...] felhívtuk.
[...] Jelentem, hogy a Markovics-féle jelvényeket küldöttem szét legelőször, a jegyzőkönyv tudomásulvétele előtt. A hivatkozott selejtes jelvény visszaadására már nincsen lehetőség.
B[uda]pest, 1949. jan. 26.
| Hódi [Lajos] |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő