A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Árajánlatok és a bíráló bizottság javaslata
a.
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem árajánlata hadirokkant jelvény készítésére és szállítására
| MARKOVITS JELVÉNY- ÉS ÉREMKÉSZÍTŐ ÜZEM. Aradi utca 43. | Újpest, 1948. május hó 18-án. |
- T[isztelt]
- Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási Főosztálya
| B u d a p e s t |
Az alábbiakban bátorkodom ajánlatomat megtenni a hivatalosan elfogadott hadirokkant jelvényre a következő feltételek szerint: 50 000 drb hadirokkant jelvény 1m/m-es tombakból sajtolva, három színnel zománcozva a megtekintett minta szerinti ábrával és hosszú tűvel lágyan szerelve, bronzírozva drb.-ként
Ft 0.48, azaz negyvennyolc fillér.
A fent említett árból a rendkívüli 5% engedmény már le van vonva, és azokhoz a mindenkori törvényes forgalmi adót hozzászámítom.
Abban az esetben, ha a T. Minisztérium hozzájárul ahhoz, hogy a hivatalosnak elismert hadirokkant jelvényt bármely formában és nagyságban kizárólagos joggal cégem gyárthassa, és forgalomba hozhassa mind a hivatalos szerveken keresztül, mind a kereskedelem útján, úgy fent említett mennyiséget minden ellenszolgáltatás nélkül a T. Minisztérium rendelkezésére bocsátom heti részszállításokban eszközölve.
Remélem, hogy fenti ajánlatomat, mely a T. Minisztériumnak a legkedvezőbb feltételeket biztosítja, magukévá teszik és megtisztelnek nb. [nagybecsű] megrendelésükkel.
Örömmel állok rendelkezésükre és várom szíves értesítésüket.
| Teljes tisztelettel Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem pp. Pogányné |
***
Az árajánlat módosítása
MARKOVITS
| JELVÉNY- ÉS ÉREMKÉSZÍTŐ ÜZEM Aradi utca 43. | Újpest, 1948. július 10. |
- T[isztelt]
- Magyar Népjóléti Minisztérium
Budapest
Hivatkozással a 25.371/1948. eln[öki] 2. számú versenytárgyalási ajánlatomra tisztelettel bátorkodom az alábbiakban helyesbíteni.
A hivatalos Hadi-Rokkant jelvényt az ajánlati feltételek szerint darabonként fillér 45 árban készítem el.
A szállítási határidő a megrendeléstől számított (kézhez vett) cca. 14 nap. Heti 5000 drb.
Remélem, hogy fenti ajánlatom megfelelő lesz, és örömmel állok a T. Minisztérium rendelkezésére és várva nb. rendelésüket
| teljes tisztelettel MARKOVITS JELVÉNY- ÉS ÉREMKÉSZÍTŐ ÜZEM |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének árajánlata
NEMESFÉMIPARI JELVÉNY- ÉS
FÉMÁRUKÉSZÍTŐ MUNKÁSOK
| TERMELŐ SZÖVETKEZETE | Budapest, 1948. május hó 13. |
Budapest, VII., Rózsa Ferenc u. 25.
T[isztelt]
Népjóléti Minisztérium
| Budapest |
- Felhívásukra tisztelettel közöljük az alábbi árajánlatunkat:
- A bemutatott rajz szerint 1 mm-es tombakból,
középen 3 színű tűzzománc berakással,
a „HR" betűk és a tölgyfa levél dombornyomással,
az egész óarany színűre oxidálva,
felerősítéshez hátul tűvel vagy gomblyuk
támasztóval darabonként 49 fill[ér].
Ugyanaz tűzzománc helyett időálló
nitrólakk festékkel darabonként 33 „
Fenti árainkhoz 10% forgalmi adót számítunk fel.
Ezen ajánlatunk 200 000 drb megrendelésre vonatkozik, amelyet részszállításokban teljesítünk. Legalább 200 000 drb megrendelése esetén minden 10 000 drb leszállított jelvény után 1000 drb-t díjtalanul szállítunk.
Az esetleges jelvények forgalomba hozatalát, az Önök által megállapított áron utólagos elszámolás mellett is vállaljuk.
Bátorkodunk T. Minisztérium figyelmét felhívni szövetkezetünkre, amely a felszabadulás óta alakult, s ezen idő alatt több közszállításnak, valamint demokratikus pártok és társadalmi egyesületek igényeinek tettünk eleget. Reméljük T. Minisztérium figyelembe veszi eddigi működésünket.
N[agyra] b[ecsült] megbízásunkat várva maradunk
| teljes tisztelettel (Egri Tibor) |
Jelvény- és Fémárukészítő Munkások
Termelő Szövetkezete
***
Az árajánlat módosítása
| NEMESFÉMIPARI JELVÉNY- ÉS FÉMÁRUKÉSZÍTŐ MUNKÁSOK TERMELŐ SZÖVETKEZETE | Budapest, 1948. júl[ius] 9. |
Budapest, VII., Rózsa Ferenc u. 25.
- T[isztelt]
- Népjóléti Minisztérium
Budapest
Az új mintájú hadirokkant jelvény elkészítését, 1 m/m-es tombak anyagból, középen 3 szín tűzzománc berakással, a „HR" betűk és a tölgyfa levél dombornyomással, oxidálva, felerősítéshez hátul tűvel és gomblyuk támasztóval, a versenytárgyaláson kialakult legolcsóbb áron vállaljuk el.
Ezen árajánlatunk vonatkozik úgy az egész mennyiségre, mint annak legkevesebb egyharmad részére.
A szállítási határidő, rész-szállításokba[n] történik, a megrendeléstől számított 1 hét után, heti 5000 drb.
B[ecses] megbízásukat várva maradunk
| teljes tisztelettel: Ujhelyi |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
c.
A Közszállítási Szakbizottság 1948. július 9-ei ülésének jegyzőkönyve
J e g y z ő k ö n y v
Készült Budapest, 1948. évi július hó 9-én 11 órakor a Népjóléti Minisztérium (V. Akadémia u. 1. III. 308. sz. a.) Elnöki 2. osztályán a közszállítási szakbizottság (jury) üléséről.
Jelen vannak: dr. Villányi Sándor min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos], mint a bizottság elnöke és Ásvány Ferenc min[iszteri] sz[ám]v[evőségi] főtanácsos, mint a bizottság előadója, mindketten az Elnöki 2. osztály részéről, dr. Kenéz Vilmos min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos] és Vereby József min[iszteri] sz[ám]v[evőségi] főtanácsos az érdekelt IV. főosztály részéről, Lányi Géza sz[ám]v[evőségi] igazgató, a számv[evőség] igazgatói osztálya részéről és dr. Medgyessy Zoltán min[iszteri] titkár az Iparügyi Minisztérium II/5. (közszállítási) osztálya részéről.
Tárgy: javaslat az új mintájú hadirokkant jelvények szállítására vonatkozó nyilvános versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokkal kapcsolatban.
Előadó közli, hogy a IV/1. osztály 140.164/1948. számú ügyiratában foglaltak alapján az elnöki 2. osztály új mintájú hadirokkant jelvények szállítására nyilvános versenytárgyalást hirdetett. Az ajánlati felhívást 17 vállalkozó vitte el. A kitűzött határidőig 7 vállalkozó ajánlata érkezett be. Az ajánlatok bontása közben érkezett nyolcadik ajánlattevő, a Magyar Műötvös Műhely (Rákosszentmihály, János u. 15.) ajánlata elkésett. Ajánlatának végösszege: 65 000 Ft.
Az előírt határidőig a következő vállalkozók tettek ajánlatot:
| 1.) Bőhm Emil Vas- és Fémipari Vállalat (IX. Mester u. 34.) | 78 000 Ft |
| 2.) Rudnai László Fémáruüzem (IX. Szvetenay u. 4. sz.) | 53 400 „ |
| 3.) Magyar Koronadugaszművek Müller és Fehér állami kezelésbe vett vállalat (XIII. Üteg u. 19. sz.) | 77 800 „ |
| 4.) Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem (Újpest, Aradi u. 43.) | 48 000 „ |
| 5.) Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezete (VII. Rózsa Ferenc u. 25. sz.) | 49 000 „ |
| 6.) Paskay Károly jelvénykészítő (V. Zsitvay Leó 15.) | 45 000 „ |
| 7.) Magyar Állami Pénzverő (X. Üllői út 102. sz.) | 90 000 „ |
vállalati összeggel.
A Magyar Koronadugaszművek Müller és Fehér Vállalat a kiírástól eltérő, tombak helyett sárgarézlemezből készített és nem tűzzománcozott, hanem nitrolakkal színezett jelvényekre tett ajánlatot.
Paskay Károly jelvénykészítő, amennyiben 100 000 darab jelvény szállítására megbízást nyer, hadirokkantak segélyezésére az alapár 10%-át felajánlja. Közli továbbá, hogy Bőhm Emil Vas- és Fémáru Vállalat alternatív ajánlatot is tett, 1 mm vastag sárgarézlemezből, hidegzománcozással készített jelvényeket 46 000 Ft vállalati összegért ajánlja meg.
Előadó közli végül, hogy a jelvények kizárólagos gyártási és forgalomba hozási jogának 5 évre való átengedése ellenében Bőhm Emil Vas- és Fémipari vállalat 6000 drb, a Markovits Jelvény- és Éremkészítő üzem pedig 50 000 drb jelvényt készítene és szállítana díjtalanul a minisztériumnak. Ez utóbbi vállalkozó azonban ebben az esetben a jelvényeket 1-1,50 Ft-os áron hozzák forgalomba.
A fentebb előadottak alapján a Bizottság a jelvények kizárólagos gyártási és forgalomba hozási jogának 5 évre való átengedését nem javasolja, és megbízza az elnöki 2. osztályt, hogy Paskay Károly jelvénykészítő legolcsóbb, darabonként 45 filléres ajánlati egységárát kínálja fel az utána következő és legolcsóbb egységáron ajánlatot tett két vállalatnak, és pedig a Markovits Jelvény- és Éremkészítő üzemnek és a Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének, s amennyiben a limitált 45 filléres egységárat mind a két vállalkozó elfogadja, úgy a jelvények elkészítésével és szállításával 45 filléres egységáron
- Paskay Károly jelvénykészítő (Bpest, V. Zsitvay Leó u. 15. sz.)
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem (Újpest, Aradi u. 43. sz.) és a
Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezete (Budapest, VII. Rózsa Ferenc u. 25. sz.)
vállalatukat 1/3-1/3-as arányban javasolja megbízni.
Kmft.
dr. Villányi Sándor min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos]
Ásvány Ferenc sz[ám]v[evőségi] főtanácsos
dr. Kenéz Vilmos sz[ám]v[evőségi] főtanácsos
Lányi Géza sz[ám]v[evőségi] igazgató
dr. Medgyessy Zoltán min[iszteri] titkár
Jóváhagyom.
Budapest, 1948. évi augusztus hó 31-én.
| (Dr. Hetényi-Vogt Károly) miniszteri tanácsos főosztályvezető |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő