Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Árajánlatok és a bíráló bizottság javaslata
a.
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem árajánlata hadirokkant jelvény készítésére és szállítására
| MARKOVITS JELVÉNY- ÉS ÉREMKÉSZÍTŐ ÜZEM. Aradi utca 43. | Újpest, 1948. május hó 18-án. |
- T[isztelt]
- Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási Főosztálya
| B u d a p e s t |
Az alábbiakban bátorkodom ajánlatomat megtenni a hivatalosan elfogadott hadirokkant jelvényre a következő feltételek szerint: 50 000 drb hadirokkant jelvény 1m/m-es tombakból sajtolva, három színnel zománcozva a megtekintett minta szerinti ábrával és hosszú tűvel lágyan szerelve, bronzírozva drb.-ként
Ft 0.48, azaz negyvennyolc fillér.
A fent említett árból a rendkívüli 5% engedmény már le van vonva, és azokhoz a mindenkori törvényes forgalmi adót hozzászámítom.
Abban az esetben, ha a T. Minisztérium hozzájárul ahhoz, hogy a hivatalosnak elismert hadirokkant jelvényt bármely formában és nagyságban kizárólagos joggal cégem gyárthassa, és forgalomba hozhassa mind a hivatalos szerveken keresztül, mind a kereskedelem útján, úgy fent említett mennyiséget minden ellenszolgáltatás nélkül a T. Minisztérium rendelkezésére bocsátom heti részszállításokban eszközölve.
Remélem, hogy fenti ajánlatomat, mely a T. Minisztériumnak a legkedvezőbb feltételeket biztosítja, magukévá teszik és megtisztelnek nb. [nagybecsű] megrendelésükkel.
Örömmel állok rendelkezésükre és várom szíves értesítésüket.
| Teljes tisztelettel Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem pp. Pogányné |
***
Az árajánlat módosítása
MARKOVITS
| JELVÉNY- ÉS ÉREMKÉSZÍTŐ ÜZEM Aradi utca 43. | Újpest, 1948. július 10. |
- T[isztelt]
- Magyar Népjóléti Minisztérium
Budapest
Hivatkozással a 25.371/1948. eln[öki] 2. számú versenytárgyalási ajánlatomra tisztelettel bátorkodom az alábbiakban helyesbíteni.
A hivatalos Hadi-Rokkant jelvényt az ajánlati feltételek szerint darabonként fillér 45 árban készítem el.
A szállítási határidő a megrendeléstől számított (kézhez vett) cca. 14 nap. Heti 5000 drb.
Remélem, hogy fenti ajánlatom megfelelő lesz, és örömmel állok a T. Minisztérium rendelkezésére és várva nb. rendelésüket
| teljes tisztelettel MARKOVITS JELVÉNY- ÉS ÉREMKÉSZÍTŐ ÜZEM |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének árajánlata
NEMESFÉMIPARI JELVÉNY- ÉS
FÉMÁRUKÉSZÍTŐ MUNKÁSOK
| TERMELŐ SZÖVETKEZETE | Budapest, 1948. május hó 13. |
Budapest, VII., Rózsa Ferenc u. 25.
T[isztelt]
Népjóléti Minisztérium
| Budapest |
- Felhívásukra tisztelettel közöljük az alábbi árajánlatunkat:
- A bemutatott rajz szerint 1 mm-es tombakból,
középen 3 színű tűzzománc berakással,
a „HR" betűk és a tölgyfa levél dombornyomással,
az egész óarany színűre oxidálva,
felerősítéshez hátul tűvel vagy gomblyuk
támasztóval darabonként 49 fill[ér].
Ugyanaz tűzzománc helyett időálló
nitrólakk festékkel darabonként 33 „
Fenti árainkhoz 10% forgalmi adót számítunk fel.
Ezen ajánlatunk 200 000 drb megrendelésre vonatkozik, amelyet részszállításokban teljesítünk. Legalább 200 000 drb megrendelése esetén minden 10 000 drb leszállított jelvény után 1000 drb-t díjtalanul szállítunk.
Az esetleges jelvények forgalomba hozatalát, az Önök által megállapított áron utólagos elszámolás mellett is vállaljuk.
Bátorkodunk T. Minisztérium figyelmét felhívni szövetkezetünkre, amely a felszabadulás óta alakult, s ezen idő alatt több közszállításnak, valamint demokratikus pártok és társadalmi egyesületek igényeinek tettünk eleget. Reméljük T. Minisztérium figyelembe veszi eddigi működésünket.
N[agyra] b[ecsült] megbízásunkat várva maradunk
| teljes tisztelettel (Egri Tibor) |
Jelvény- és Fémárukészítő Munkások
Termelő Szövetkezete
***
Az árajánlat módosítása
| NEMESFÉMIPARI JELVÉNY- ÉS FÉMÁRUKÉSZÍTŐ MUNKÁSOK TERMELŐ SZÖVETKEZETE | Budapest, 1948. júl[ius] 9. |
Budapest, VII., Rózsa Ferenc u. 25.
- T[isztelt]
- Népjóléti Minisztérium
Budapest
Az új mintájú hadirokkant jelvény elkészítését, 1 m/m-es tombak anyagból, középen 3 szín tűzzománc berakással, a „HR" betűk és a tölgyfa levél dombornyomással, oxidálva, felerősítéshez hátul tűvel és gomblyuk támasztóval, a versenytárgyaláson kialakult legolcsóbb áron vállaljuk el.
Ezen árajánlatunk vonatkozik úgy az egész mennyiségre, mint annak legkevesebb egyharmad részére.
A szállítási határidő, rész-szállításokba[n] történik, a megrendeléstől számított 1 hét után, heti 5000 drb.
B[ecses] megbízásukat várva maradunk
| teljes tisztelettel: Ujhelyi |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
c.
A Közszállítási Szakbizottság 1948. július 9-ei ülésének jegyzőkönyve
J e g y z ő k ö n y v
Készült Budapest, 1948. évi július hó 9-én 11 órakor a Népjóléti Minisztérium (V. Akadémia u. 1. III. 308. sz. a.) Elnöki 2. osztályán a közszállítási szakbizottság (jury) üléséről.
Jelen vannak: dr. Villányi Sándor min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos], mint a bizottság elnöke és Ásvány Ferenc min[iszteri] sz[ám]v[evőségi] főtanácsos, mint a bizottság előadója, mindketten az Elnöki 2. osztály részéről, dr. Kenéz Vilmos min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos] és Vereby József min[iszteri] sz[ám]v[evőségi] főtanácsos az érdekelt IV. főosztály részéről, Lányi Géza sz[ám]v[evőségi] igazgató, a számv[evőség] igazgatói osztálya részéről és dr. Medgyessy Zoltán min[iszteri] titkár az Iparügyi Minisztérium II/5. (közszállítási) osztálya részéről.
Tárgy: javaslat az új mintájú hadirokkant jelvények szállítására vonatkozó nyilvános versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokkal kapcsolatban.
Előadó közli, hogy a IV/1. osztály 140.164/1948. számú ügyiratában foglaltak alapján az elnöki 2. osztály új mintájú hadirokkant jelvények szállítására nyilvános versenytárgyalást hirdetett. Az ajánlati felhívást 17 vállalkozó vitte el. A kitűzött határidőig 7 vállalkozó ajánlata érkezett be. Az ajánlatok bontása közben érkezett nyolcadik ajánlattevő, a Magyar Műötvös Műhely (Rákosszentmihály, János u. 15.) ajánlata elkésett. Ajánlatának végösszege: 65 000 Ft.
Az előírt határidőig a következő vállalkozók tettek ajánlatot:
| 1.) Bőhm Emil Vas- és Fémipari Vállalat (IX. Mester u. 34.) | 78 000 Ft |
| 2.) Rudnai László Fémáruüzem (IX. Szvetenay u. 4. sz.) | 53 400 „ |
| 3.) Magyar Koronadugaszművek Müller és Fehér állami kezelésbe vett vállalat (XIII. Üteg u. 19. sz.) | 77 800 „ |
| 4.) Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem (Újpest, Aradi u. 43.) | 48 000 „ |
| 5.) Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezete (VII. Rózsa Ferenc u. 25. sz.) | 49 000 „ |
| 6.) Paskay Károly jelvénykészítő (V. Zsitvay Leó 15.) | 45 000 „ |
| 7.) Magyar Állami Pénzverő (X. Üllői út 102. sz.) | 90 000 „ |
vállalati összeggel.
A Magyar Koronadugaszművek Müller és Fehér Vállalat a kiírástól eltérő, tombak helyett sárgarézlemezből készített és nem tűzzománcozott, hanem nitrolakkal színezett jelvényekre tett ajánlatot.
Paskay Károly jelvénykészítő, amennyiben 100 000 darab jelvény szállítására megbízást nyer, hadirokkantak segélyezésére az alapár 10%-át felajánlja. Közli továbbá, hogy Bőhm Emil Vas- és Fémáru Vállalat alternatív ajánlatot is tett, 1 mm vastag sárgarézlemezből, hidegzománcozással készített jelvényeket 46 000 Ft vállalati összegért ajánlja meg.
Előadó közli végül, hogy a jelvények kizárólagos gyártási és forgalomba hozási jogának 5 évre való átengedése ellenében Bőhm Emil Vas- és Fémipari vállalat 6000 drb, a Markovits Jelvény- és Éremkészítő üzem pedig 50 000 drb jelvényt készítene és szállítana díjtalanul a minisztériumnak. Ez utóbbi vállalkozó azonban ebben az esetben a jelvényeket 1-1,50 Ft-os áron hozzák forgalomba.
A fentebb előadottak alapján a Bizottság a jelvények kizárólagos gyártási és forgalomba hozási jogának 5 évre való átengedését nem javasolja, és megbízza az elnöki 2. osztályt, hogy Paskay Károly jelvénykészítő legolcsóbb, darabonként 45 filléres ajánlati egységárát kínálja fel az utána következő és legolcsóbb egységáron ajánlatot tett két vállalatnak, és pedig a Markovits Jelvény- és Éremkészítő üzemnek és a Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének, s amennyiben a limitált 45 filléres egységárat mind a két vállalkozó elfogadja, úgy a jelvények elkészítésével és szállításával 45 filléres egységáron
- Paskay Károly jelvénykészítő (Bpest, V. Zsitvay Leó u. 15. sz.)
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem (Újpest, Aradi u. 43. sz.) és a
Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezete (Budapest, VII. Rózsa Ferenc u. 25. sz.)
vállalatukat 1/3-1/3-as arányban javasolja megbízni.
Kmft.
dr. Villányi Sándor min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos]
Ásvány Ferenc sz[ám]v[evőségi] főtanácsos
dr. Kenéz Vilmos sz[ám]v[evőségi] főtanácsos
Lányi Géza sz[ám]v[evőségi] igazgató
dr. Medgyessy Zoltán min[iszteri] titkár
Jóváhagyom.
Budapest, 1948. évi augusztus hó 31-én.
| (Dr. Hetényi-Vogt Károly) miniszteri tanácsos főosztályvezető |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1906
1934
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
1941
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
1942
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
1943
Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő