A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A hadirokkant jelvények készítésének és forgalomba hozatalának korlátozása
a.
MAGYAR HADIGONDOZOTTAK SZÖVETSÉGE
(ORSZÁGOS KÖZPONT)
| Budapest, VIII. Horánszky utca 24. | Budapest, 1948. szeptember 20. |
- T[isztelt] Cím!
A Népjóléti Minisztérium rövid időn belül forgalomba hozza az új rendszerű hadirokkant jelvényeket. A jelvények gyártására, forgalomba hozatalára és viselésére vonatkozó jogszabályok is rövidesen nyilvánosságra fognak kerülni.
Tudomásunkra jutott, hogy egyes jelvénykészítő vállalkozók minden illetékes tényező, így szövetségünk és a minisztérium megkérdezése nélkül is jelvényeink gyártásába kezdtek és azt nyílt árusítás útján forgalomba hozták.
Felkérjük ezért Önöket, hogy jelvényeink esetleges gyártásától és forgalomba hozatalától tartózkodjanak, mert az említett és rövidesen nyilvánosságra kerülő rendelet értelmében súlyos károkat okozhatnak önmaguknak a jelvény készítésével, illetve meg nem engedett forgalomba hozatalával.
Reméljük, hogy Önök ilyen jelvények készítésével eddig sem foglalkoztak, és attól a jövőben is tartózkodni fognak.
| Teljes tisztelettel (Koós Zoltán) főtitkár |
b.
MAGYAR HADIGONDOZOTTAK SZÖVETSÉGE
(ORSZÁGOS KÖZPONT)
| Budapest, VIII. Horánszky utca 24. | Budapest, 1948. szeptember 20. |
Dr. Szász László miniszteri tanácsos úrnak
| Budapest Népjóléti Minisztérium |
A csatolt szövegű körlevelet küldtük meg az ugyancsak csatolt névsor szerinti jelvénykészítő iparosoknak. Célszerűnek tartanám, ha a Hivatal részéről is hasonló szellemű, de megfelelően módosított szövegű levelet kapnának az érdekeltek.
| Elvtársi üdvözlettel (Koós Zoltán) |
Koó/M.
| Kelen Miklós | Bpest | V. | Aulich u. 3. |
| Ludvig Emil | „ | VIII. | Thék Endre u. 18. |
| Gál Dezső | „ | „ | Nap u. 12. |
| Markovits Nándor | Újpest, | Aradi u. 43. | |
| Ötvösipar (Bata) | Rákosszentmihály | ||
| Fonyó Márton | Bpest, | V. | Kiss József u. 40. |
| László Ferenc | „ | VII. | Garai u. 6. |
| Valterné | „ | II. | Fő u. 19. II. e. |
| Morzsányi | „ | IV. | Váczi u. 36. |
| Első Nagy Tűzzománc és jelv. | „ | VII. | Holló u. 16-18. |
| Bocán Károly | „ | VIII. | Csokonai u. 8. |
| Szenti | „ | VII. | Klauzál u. 18. |
| Kovács Lajos | „ | VII. | Somogyi Béla út 7. |
| Kravarik és Társa | Rákosszentmihály | Béla u. 116. | |
| Papp György | Bpest, | VII. | Somogyi Béla út 7. |
| Frühzeitig | „ | „ | Somogyi Béla út 7. |
| Szeiler | „ | Teréz krt. 23. | |
| Bende | „ | Váczi u. | |
| Bata (Nyigri Ilona néven van) | Rákosszentmihály |
c.
178.115/1948. IX. 24.
Tárgy: Hadirokkant jelvények készítésének és forgalomba hozatalának korlátozása
Kereskedelem- és Szövetkezetügyi
Miniszter Úrnak
Budapest
A Magyar Hadigondozottak Szövetségének felállításával kapcsolatban rövidesen forgalomba kerülnek az új kiállítású hadirokkant jelvények is. A jelvények gyártását, forgalomba hozatalát, illetőleg terjesztését jogszabály útján szándékozom szabályozni.
Tudomásomra jutott, hogy egyes jelvénykészítő üzemek hozzájárulásom nélkül a hadirokkant jelvények gyártását már megkezdték és azokat nyílt üzletekben történő árusítás útján forgalomba hozzák.
A jelvények gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek kiadását az 1933:VII. tc.-ben biztosított jogomnál fogva magamnak kívánom fenntartani.
Ennek előrebocsátása után felkérem Miniszter urat, hogy az 5.590/1948. Korm. számú rendeletben biztosított jogomnál fogva - az illetékes belkereskedelmi igazgatóságok útján - szíveskedjék a jelvénykészítő üzemeket és a jelvények forgalomba hozatalával foglalkozó kereskedőket arra utasítani, hogy a Magyar Hadigondozottak Szövetsége (Országos Központ: Budapest, VIII. Horánszky u. 24.) útján adott előzetes hozzájárulásom nélkül a jelvények készítésétől, illetőleg forgalomba hozatalától tartózkodjanak.
A rendelkezésemre álló adatok szerint eddig az alább megnevezett üzemek, illetőleg kereskedők készítettek, illetőleg hoztak forgalomba hadirokkant jelvényeket előzetes hozzájárulásom nélkül:
Kelen Miklós, Budapest, Aulich utca 3.
Ludvig Emil, Budapest, VIII. Thék Endre u. 18.
Gál Dezső, Budapest, Nap utca 12.
Markovits Nándor, Újpest, Aradi utca 43.
Ötvösipar (Bata, Nyigri Ilona) Rákosszentmihály
Fonyó Márton, Budapest, V. Kiss József utca 40.
László Ferenc, Budapest, VII. Garai utca 6.
Valterné, Budapest, II. Fő utca 19. II. emelet
Morzsányi, Budapest, IV. Vác[z]i utca 36.
Első Magyar Tűzzománc- és jelv. Budapest, VII. Holló utca 16-18.
Boczán Károly, Budapest, VIII. Csokonai u. 8.
Szenti, Budapest, VII. Klauzál utca 18.
Kovács Lajos, Budapest, VII. Somogyi Béla utca 116.
Pap György, Budapest, VII. Somogyi Béla utca 7.
Frühzeitig, Budapest, VII. Somogyi Béla utca 7.
Szeiler, Budapest, Teréz krt. 23.
Bende, Budapest, Vác[z]i út.
II.
Tárgy: l[ásd] kívül. (Hátiratilag az I. alattira)
Magyar Hadigondozottak Szövetsége
(Országos Központ)
Budapest
VIII. Horánszky u. 24.
A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez intézett átiratom másolatát tudomásul vétel végett csatoltan megküldöm.
B[uda]pest, 1948. X. 7.
- K. X/7.
[olvashatatlan aláírások]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő