Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A hadirokkant jelvények készítésének és forgalomba hozatalának korlátozása
a.
MAGYAR HADIGONDOZOTTAK SZÖVETSÉGE
(ORSZÁGOS KÖZPONT)
| Budapest, VIII. Horánszky utca 24. | Budapest, 1948. szeptember 20. |
- T[isztelt] Cím!
A Népjóléti Minisztérium rövid időn belül forgalomba hozza az új rendszerű hadirokkant jelvényeket. A jelvények gyártására, forgalomba hozatalára és viselésére vonatkozó jogszabályok is rövidesen nyilvánosságra fognak kerülni.
Tudomásunkra jutott, hogy egyes jelvénykészítő vállalkozók minden illetékes tényező, így szövetségünk és a minisztérium megkérdezése nélkül is jelvényeink gyártásába kezdtek és azt nyílt árusítás útján forgalomba hozták.
Felkérjük ezért Önöket, hogy jelvényeink esetleges gyártásától és forgalomba hozatalától tartózkodjanak, mert az említett és rövidesen nyilvánosságra kerülő rendelet értelmében súlyos károkat okozhatnak önmaguknak a jelvény készítésével, illetve meg nem engedett forgalomba hozatalával.
Reméljük, hogy Önök ilyen jelvények készítésével eddig sem foglalkoztak, és attól a jövőben is tartózkodni fognak.
| Teljes tisztelettel (Koós Zoltán) főtitkár |
b.
MAGYAR HADIGONDOZOTTAK SZÖVETSÉGE
(ORSZÁGOS KÖZPONT)
| Budapest, VIII. Horánszky utca 24. | Budapest, 1948. szeptember 20. |
Dr. Szász László miniszteri tanácsos úrnak
| Budapest Népjóléti Minisztérium |
A csatolt szövegű körlevelet küldtük meg az ugyancsak csatolt névsor szerinti jelvénykészítő iparosoknak. Célszerűnek tartanám, ha a Hivatal részéről is hasonló szellemű, de megfelelően módosított szövegű levelet kapnának az érdekeltek.
| Elvtársi üdvözlettel (Koós Zoltán) |
Koó/M.
| Kelen Miklós | Bpest | V. | Aulich u. 3. |
| Ludvig Emil | „ | VIII. | Thék Endre u. 18. |
| Gál Dezső | „ | „ | Nap u. 12. |
| Markovits Nándor | Újpest, | Aradi u. 43. | |
| Ötvösipar (Bata) | Rákosszentmihály | ||
| Fonyó Márton | Bpest, | V. | Kiss József u. 40. |
| László Ferenc | „ | VII. | Garai u. 6. |
| Valterné | „ | II. | Fő u. 19. II. e. |
| Morzsányi | „ | IV. | Váczi u. 36. |
| Első Nagy Tűzzománc és jelv. | „ | VII. | Holló u. 16-18. |
| Bocán Károly | „ | VIII. | Csokonai u. 8. |
| Szenti | „ | VII. | Klauzál u. 18. |
| Kovács Lajos | „ | VII. | Somogyi Béla út 7. |
| Kravarik és Társa | Rákosszentmihály | Béla u. 116. | |
| Papp György | Bpest, | VII. | Somogyi Béla út 7. |
| Frühzeitig | „ | „ | Somogyi Béla út 7. |
| Szeiler | „ | Teréz krt. 23. | |
| Bende | „ | Váczi u. | |
| Bata (Nyigri Ilona néven van) | Rákosszentmihály |
c.
178.115/1948. IX. 24.
Tárgy: Hadirokkant jelvények készítésének és forgalomba hozatalának korlátozása
Kereskedelem- és Szövetkezetügyi
Miniszter Úrnak
Budapest
A Magyar Hadigondozottak Szövetségének felállításával kapcsolatban rövidesen forgalomba kerülnek az új kiállítású hadirokkant jelvények is. A jelvények gyártását, forgalomba hozatalát, illetőleg terjesztését jogszabály útján szándékozom szabályozni.
Tudomásomra jutott, hogy egyes jelvénykészítő üzemek hozzájárulásom nélkül a hadirokkant jelvények gyártását már megkezdték és azokat nyílt üzletekben történő árusítás útján forgalomba hozzák.
A jelvények gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek kiadását az 1933:VII. tc.-ben biztosított jogomnál fogva magamnak kívánom fenntartani.
Ennek előrebocsátása után felkérem Miniszter urat, hogy az 5.590/1948. Korm. számú rendeletben biztosított jogomnál fogva - az illetékes belkereskedelmi igazgatóságok útján - szíveskedjék a jelvénykészítő üzemeket és a jelvények forgalomba hozatalával foglalkozó kereskedőket arra utasítani, hogy a Magyar Hadigondozottak Szövetsége (Országos Központ: Budapest, VIII. Horánszky u. 24.) útján adott előzetes hozzájárulásom nélkül a jelvények készítésétől, illetőleg forgalomba hozatalától tartózkodjanak.
A rendelkezésemre álló adatok szerint eddig az alább megnevezett üzemek, illetőleg kereskedők készítettek, illetőleg hoztak forgalomba hadirokkant jelvényeket előzetes hozzájárulásom nélkül:
Kelen Miklós, Budapest, Aulich utca 3.
Ludvig Emil, Budapest, VIII. Thék Endre u. 18.
Gál Dezső, Budapest, Nap utca 12.
Markovits Nándor, Újpest, Aradi utca 43.
Ötvösipar (Bata, Nyigri Ilona) Rákosszentmihály
Fonyó Márton, Budapest, V. Kiss József utca 40.
László Ferenc, Budapest, VII. Garai utca 6.
Valterné, Budapest, II. Fő utca 19. II. emelet
Morzsányi, Budapest, IV. Vác[z]i utca 36.
Első Magyar Tűzzománc- és jelv. Budapest, VII. Holló utca 16-18.
Boczán Károly, Budapest, VIII. Csokonai u. 8.
Szenti, Budapest, VII. Klauzál utca 18.
Kovács Lajos, Budapest, VII. Somogyi Béla utca 116.
Pap György, Budapest, VII. Somogyi Béla utca 7.
Frühzeitig, Budapest, VII. Somogyi Béla utca 7.
Szeiler, Budapest, Teréz krt. 23.
Bende, Budapest, Vác[z]i út.
II.
Tárgy: l[ásd] kívül. (Hátiratilag az I. alattira)
Magyar Hadigondozottak Szövetsége
(Országos Központ)
Budapest
VIII. Horánszky u. 24.
A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez intézett átiratom másolatát tudomásul vétel végett csatoltan megküldöm.
B[uda]pest, 1948. X. 7.
- K. X/7.
[olvashatatlan aláírások]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő