A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Hadirokkant jelvényekre pályázat kiírása
a.
A Magyar Művészeti Tanács ügyvezető titkárának tájékoztatója Molnár Erik népjóléti miniszter részére
| MAGYAR MŰVÉSZETI TANÁCS BUDAPEST V., Szt. István tér 16. | Budapest, 1947. november 17. Tárgy: Hadirokkant jelvények módosítása Hiv. szám: 114.099/1947/IV/1. |
5963/1947.
Miniszter Úr!
Rovatolt számú átiratra válaszolva, tisztelettel közöljük, hogy a 16.261/1947. IV/b számú, kötelező szakmai munkaközvetítésre vonatkozó rendelet értelmében a pályázat kiírására az Iparművészek Szakszervezetét egyidejűleg felhívtuk.
Értesítettük a Szakszervezetet arról is, hogy Miniszter Úr kívánságára a zsűribe a hadigondozottak érdekképviseleti testületének képviselője is meghívandó.
A Művészeti Tanács a zsűribe Borsos Miklóst (XI. Bartók Béla út 16.) és Gádor Istvánt (XIV. Szent Domokos u. 18.) küldi ki.
- A díjakra vonatkozóan kérjük Miniszter Urat, hogy azt a következőképpen szíveskedjék módosítani.
- I. díj 500,- Ft
II. díj 400,- „
III. díj 300,- „
A Miniszter Úr mielőbbi szíves intézkedését várjuk,
| tisztelettel Szőnyi Kálmán s. k. ügyvezető titkár |
A kiadmány hiteléül:
B[uda]p[est], 1947. XI. 17.
Doleviczényi
Magyar Népjóléti Minisztérium
Budapest
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztályának levele az Iparművészek Szabad Szakszervezetéhez
Betétív a 254.957/1947. számú ügyirathoz
A főosztályvezető úr észrevétele alapján tervezzük:
| Tárgy: kint |
Iparművészek Szabad Szakszervezete
Budapest
IX. Kinizsi utca 39. szám
A hadirokkant jelvények módosítása ügyében a pályázati hirdetmény kiírására, a kötelező szakmai munkaközvetítésre vonatkozó rendelet alapján a Magyar Művészeti Tanács Címet kérte fel.
Ezzel kapcsolatban a pályázati feltételek részleteinek megbeszélése céljából szíveskedjék szakközegét a minisztérium Hadigondozási főosztályára (Budapest, V. Akadémia utca 3. II/202.) kiküldeni.
- A pályamunkákat a következőképpen kívánom díjazni:
- I. díj 500,- forint
II. díj 400,- forint
III. díj 300,- forint
A pályadíjakkal a szerzői jogot megváltottnak tekintem.
Tájékoztatásul közlöm, hogy az új jelvényt a közismert hadirokkant jelvény anyagából, a jelenlegihez hasonló kétféle (rendes és kicsinyített) nagyságban kívánom előállíttatni.
A bíráló bizottságba - a Művészeti Tanács kiküldöttein kívül - a Népjóléti Minisztérium részéről dr. Hetényi Károly és dr. Szász László miniszteri tanácsosokat és dr. Veégh László miniszteri titkárokat, a hadigondozottak érdekképviseleti testülete részéről (HONSZ) pedig legenyei Pintér Lászlót (B[uda]pest, IV. Képíró utca 6.) és Hajdú Rezsőt (Budapest, IV. Visegrádi utca 52/a) kérem meghívni.
Budapest, 1947. december 6.
| XII. 6. | Veégh [László], Pintér L[ászló] Hajdú Rezső [három olvashatatlan aláírás] |
[Az előadóív 3. oldalán, kézírással, szakadt, gyűrött, néha olvashatatlan szöveg.]
Főo[sztály]v[ezető] részéről
A mai napon telefon beszélgetést folytattam (T. 385.135) Kovács Zsuzsannával, az Iparművészek Szabad Szakszervezetének főtitkárával, aki közölte velem, hogy nem tájékoztattuk a Művészeti Tanácsot arról, hogy mily nagyságban és anyagból kívánjuk a jelvények elkészítését, s hogy a pályázati hirdetményben fel kell tüntetni a szerzői jogra vonatkozó igényünket. Kérjük, hogy a pályázati hirdetményt a kiadás előtt a részletek megbeszélése céljából kiküldöttjük keresse fel a főosztályt. A bíráló bizottság tagjai sorába legalább 2 HONSZ tagot is meg kell hívni. Személyükre javaslatot kérek. A Minisztérium részéről kiküldendő személyek: dr. Kenéz, dr. Hetényi, kormánybiztos.
Az átirat fentiekben foglaltakkal kiegészítendő.
XII. 5.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő