Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Hadirokkant jelvényekre pályázat kiírása
a.
A Magyar Művészeti Tanács ügyvezető titkárának tájékoztatója Molnár Erik népjóléti miniszter részére
| MAGYAR MŰVÉSZETI TANÁCS BUDAPEST V., Szt. István tér 16. | Budapest, 1947. november 17. Tárgy: Hadirokkant jelvények módosítása Hiv. szám: 114.099/1947/IV/1. |
5963/1947.
Miniszter Úr!
Rovatolt számú átiratra válaszolva, tisztelettel közöljük, hogy a 16.261/1947. IV/b számú, kötelező szakmai munkaközvetítésre vonatkozó rendelet értelmében a pályázat kiírására az Iparművészek Szakszervezetét egyidejűleg felhívtuk.
Értesítettük a Szakszervezetet arról is, hogy Miniszter Úr kívánságára a zsűribe a hadigondozottak érdekképviseleti testületének képviselője is meghívandó.
A Művészeti Tanács a zsűribe Borsos Miklóst (XI. Bartók Béla út 16.) és Gádor Istvánt (XIV. Szent Domokos u. 18.) küldi ki.
- A díjakra vonatkozóan kérjük Miniszter Urat, hogy azt a következőképpen szíveskedjék módosítani.
- I. díj 500,- Ft
II. díj 400,- „
III. díj 300,- „
A Miniszter Úr mielőbbi szíves intézkedését várjuk,
| tisztelettel Szőnyi Kálmán s. k. ügyvezető titkár |
A kiadmány hiteléül:
B[uda]p[est], 1947. XI. 17.
Doleviczényi
Magyar Népjóléti Minisztérium
Budapest
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztályának levele az Iparművészek Szabad Szakszervezetéhez
Betétív a 254.957/1947. számú ügyirathoz
A főosztályvezető úr észrevétele alapján tervezzük:
| Tárgy: kint |
Iparművészek Szabad Szakszervezete
Budapest
IX. Kinizsi utca 39. szám
A hadirokkant jelvények módosítása ügyében a pályázati hirdetmény kiírására, a kötelező szakmai munkaközvetítésre vonatkozó rendelet alapján a Magyar Művészeti Tanács Címet kérte fel.
Ezzel kapcsolatban a pályázati feltételek részleteinek megbeszélése céljából szíveskedjék szakközegét a minisztérium Hadigondozási főosztályára (Budapest, V. Akadémia utca 3. II/202.) kiküldeni.
- A pályamunkákat a következőképpen kívánom díjazni:
- I. díj 500,- forint
II. díj 400,- forint
III. díj 300,- forint
A pályadíjakkal a szerzői jogot megváltottnak tekintem.
Tájékoztatásul közlöm, hogy az új jelvényt a közismert hadirokkant jelvény anyagából, a jelenlegihez hasonló kétféle (rendes és kicsinyített) nagyságban kívánom előállíttatni.
A bíráló bizottságba - a Művészeti Tanács kiküldöttein kívül - a Népjóléti Minisztérium részéről dr. Hetényi Károly és dr. Szász László miniszteri tanácsosokat és dr. Veégh László miniszteri titkárokat, a hadigondozottak érdekképviseleti testülete részéről (HONSZ) pedig legenyei Pintér Lászlót (B[uda]pest, IV. Képíró utca 6.) és Hajdú Rezsőt (Budapest, IV. Visegrádi utca 52/a) kérem meghívni.
Budapest, 1947. december 6.
| XII. 6. | Veégh [László], Pintér L[ászló] Hajdú Rezső [három olvashatatlan aláírás] |
[Az előadóív 3. oldalán, kézírással, szakadt, gyűrött, néha olvashatatlan szöveg.]
Főo[sztály]v[ezető] részéről
A mai napon telefon beszélgetést folytattam (T. 385.135) Kovács Zsuzsannával, az Iparművészek Szabad Szakszervezetének főtitkárával, aki közölte velem, hogy nem tájékoztattuk a Művészeti Tanácsot arról, hogy mily nagyságban és anyagból kívánjuk a jelvények elkészítését, s hogy a pályázati hirdetményben fel kell tüntetni a szerzői jogra vonatkozó igényünket. Kérjük, hogy a pályázati hirdetményt a kiadás előtt a részletek megbeszélése céljából kiküldöttjük keresse fel a főosztályt. A bíráló bizottság tagjai sorába legalább 2 HONSZ tagot is meg kell hívni. Személyükre javaslatot kérek. A Minisztérium részéről kiküldendő személyek: dr. Kenéz, dr. Hetényi, kormánybiztos.
Az átirat fentiekben foglaltakkal kiegészítendő.
XII. 5.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő