Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A megmaradt jelvények hadirokkantak közötti ingyenes szétosztása
a.
3441/118 szám. Érk: 1950. VII. 10.
Tárgy: Hadirokkant jelvények szétküldése
Házi feljegyzés:
A Népjóléti Minisztérium anyagraktárában kb. 42 000 db hadirokkant jelvény van, amely mint az O. H. H. leltári anyaga került a minisztérium raktárába.
A hadigondozási ügyintézés decentralizálása folytán ezeknek a jelvényeknek a Minisztérium raktárában való további tárolása indokolatlan. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy ezeket a jelvényeket a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának, valamint a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának az alábbi felosztás szerint megküldjük abból a célból, hogy azokat a hatóságok területén lakó hadirokkantak között ingyenesen osszák szét.
A jelvények egy ládában, kiöntve voltak elraktározva. A jelvényeket számbavétel és a hatóságokhoz való szétküldés céljából kisebb csomagokba raktuk szét.
Miután a jelvényeknek egyenként való megolvasása hosszú időt és sok munkát vett volna igénybe, a jelvények számbavételét úgy oldottuk meg, hogy 500 db-ot kiolvastunk és azt lemértük. Így 12 db 1 kg-os és 36 drb 1.80 kg-os csomagot nyertünk. Az 1 kg-os csomagban 500 db, az 1.80 kg-os csomagban pedig 1000 db jelvény van.
| Tervezzük az alábbi felosztást: Budapest Főváros TanácsaVégrehajtó Bizottságának | 11 db 1.80 kg és | 7 db 1 kg csg. | kb. 14 500 |
| Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Tolna, Zala, Veszprém, Pest-Pilis-Solt megyei tanács végrehajtó bizottságának | 1-1 db 1.80 kg összesen kb. 8000 | 8 db 1.80 kg |
| Baranya, Somogy, Vas, Békés, Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1-1 db 1.80 kg és 1-1 db 1 kg összesen | 5 db 1.80 kg és | 5 db 1 kg csg | kb. 7500 |
| Bács-Kiskun, Győr, Csongrád, Hajdu, Borsod, Szabolcs Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 2-2 db 1.80 kg össz: | 12 db 1.80 kg | kb. 12 000 | |
| 32 db 1.80 kg | 2 db 1 kg csg. | kb. 42 000 |
I.
Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó bizottsága X. Ügyosztálya
Vezetőjének
B u d a p e s t
A mellékelt 18 csomag (kb. 14 500 db) „hadirokkant jelvényt azzal küldöm meg, hogy azokat a hatósága területén lakó, pénzellátásban részesülő hadirokkantak között ingyenesen ossza szét."
II.
Megyei Tanács Végrehajtó bizottsága X. Ügyosztálya Vezetőjének
Székesfehérvár, Eger, Esztergom, Balassagyarmat, Szekszárd, Zalaegerszeg, Veszprém, Budapest, Pécs, Kaposvár, Szombathely, Békéscsaba, Szolnok, Kecskemét, Győr, Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza.
A mellékelt (a csomagok számát a házi feljegyzésből kell kiírni) írandó az I. alatti „ " jelből.
Budapest, 1950. augusztus 22.
K. VIII/26.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-118-1950. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
V/3. Osztály vezetőjének
Feljegyzés
Az O. H. H.-ból áthozott raktári anyagok között kb. 30 000 h[adi]r[okkant] jelvény volt, ezeknek a minisztériumban való további tárolása a hadigondozási ügyek decentralizálása után indokolatlan.
Javasolom, hogy a jelvények az egyes megyék és B[uda]pest főváros között arányos számban széto[s]ztassanak.
Budapest, 1950. évi július hó 10.
| (Gerőfi László) Irodavezető |
[az irat hátlapján]
Bár az O. H. H.-ból átkerült h[adi]r[okkant] jelvények ügyében állásfoglalás nem tartozik III/4 anyaggazdálkodási osztály ügykörébe, az elosztás benti tervével egyetértünk. Az ügyiratot r. u. [rövid úton] V. 3 osztálynak további intézkedés végett visszaküldjük.
B[uda]p[est], 1950. július hó 14.
| Holczer Ilona |
R[övid] u[ton] lássa a III/4. Anyaggazdálkodási osztály
Véleményt kérünk arra vonatkozólag, hogy a benti javaslatot helyesnek tartja-e, illetve mi történjen a jelzett 30 000 db h[adi]r[okkant] jelvénnyel?
K. VII/10.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-118-1950. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő