Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A megmaradt jelvények hadirokkantak közötti ingyenes szétosztása
a.
3441/118 szám. Érk: 1950. VII. 10.
Tárgy: Hadirokkant jelvények szétküldése
Házi feljegyzés:
A Népjóléti Minisztérium anyagraktárában kb. 42 000 db hadirokkant jelvény van, amely mint az O. H. H. leltári anyaga került a minisztérium raktárába.
A hadigondozási ügyintézés decentralizálása folytán ezeknek a jelvényeknek a Minisztérium raktárában való további tárolása indokolatlan. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy ezeket a jelvényeket a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának, valamint a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának az alábbi felosztás szerint megküldjük abból a célból, hogy azokat a hatóságok területén lakó hadirokkantak között ingyenesen osszák szét.
A jelvények egy ládában, kiöntve voltak elraktározva. A jelvényeket számbavétel és a hatóságokhoz való szétküldés céljából kisebb csomagokba raktuk szét.
Miután a jelvényeknek egyenként való megolvasása hosszú időt és sok munkát vett volna igénybe, a jelvények számbavételét úgy oldottuk meg, hogy 500 db-ot kiolvastunk és azt lemértük. Így 12 db 1 kg-os és 36 drb 1.80 kg-os csomagot nyertünk. Az 1 kg-os csomagban 500 db, az 1.80 kg-os csomagban pedig 1000 db jelvény van.
| Tervezzük az alábbi felosztást: Budapest Főváros TanácsaVégrehajtó Bizottságának | 11 db 1.80 kg és | 7 db 1 kg csg. | kb. 14 500 |
| Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Tolna, Zala, Veszprém, Pest-Pilis-Solt megyei tanács végrehajtó bizottságának | 1-1 db 1.80 kg összesen kb. 8000 | 8 db 1.80 kg |
| Baranya, Somogy, Vas, Békés, Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1-1 db 1.80 kg és 1-1 db 1 kg összesen | 5 db 1.80 kg és | 5 db 1 kg csg | kb. 7500 |
| Bács-Kiskun, Győr, Csongrád, Hajdu, Borsod, Szabolcs Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 2-2 db 1.80 kg össz: | 12 db 1.80 kg | kb. 12 000 | |
| 32 db 1.80 kg | 2 db 1 kg csg. | kb. 42 000 |
I.
Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó bizottsága X. Ügyosztálya
Vezetőjének
B u d a p e s t
A mellékelt 18 csomag (kb. 14 500 db) „hadirokkant jelvényt azzal küldöm meg, hogy azokat a hatósága területén lakó, pénzellátásban részesülő hadirokkantak között ingyenesen ossza szét."
II.
Megyei Tanács Végrehajtó bizottsága X. Ügyosztálya Vezetőjének
Székesfehérvár, Eger, Esztergom, Balassagyarmat, Szekszárd, Zalaegerszeg, Veszprém, Budapest, Pécs, Kaposvár, Szombathely, Békéscsaba, Szolnok, Kecskemét, Győr, Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza.
A mellékelt (a csomagok számát a házi feljegyzésből kell kiírni) írandó az I. alatti „ " jelből.
Budapest, 1950. augusztus 22.
K. VIII/26.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-118-1950. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
V/3. Osztály vezetőjének
Feljegyzés
Az O. H. H.-ból áthozott raktári anyagok között kb. 30 000 h[adi]r[okkant] jelvény volt, ezeknek a minisztériumban való további tárolása a hadigondozási ügyek decentralizálása után indokolatlan.
Javasolom, hogy a jelvények az egyes megyék és B[uda]pest főváros között arányos számban széto[s]ztassanak.
Budapest, 1950. évi július hó 10.
| (Gerőfi László) Irodavezető |
[az irat hátlapján]
Bár az O. H. H.-ból átkerült h[adi]r[okkant] jelvények ügyében állásfoglalás nem tartozik III/4 anyaggazdálkodási osztály ügykörébe, az elosztás benti tervével egyetértünk. Az ügyiratot r. u. [rövid úton] V. 3 osztálynak további intézkedés végett visszaküldjük.
B[uda]p[est], 1950. július hó 14.
| Holczer Ilona |
R[övid] u[ton] lássa a III/4. Anyaggazdálkodási osztály
Véleményt kérünk arra vonatkozólag, hogy a benti javaslatot helyesnek tartja-e, illetve mi történjen a jelzett 30 000 db h[adi]r[okkant] jelvénnyel?
K. VII/10.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-118-1950. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő