Első útján jéghegynek ütközik a Titanic utasszállító luxushajó 23:40 perckor, 150 kilométerrel Új-Fundland partjai előtt. Másnap hajnalra...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A Népjóléti Minisztérium javaslata a hadirokkant jelvény módosítására
A HONSZ alapszabályainak módosításával kapcsolatosan az eddig forgalomban levő hadirokkant-jelvények megváltoztatása vált szükségessé. Új hadirokkant jelvény elkészítésére ajánlatot kaptunk a Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem újpesti cégtől, és a HONSZ VII. kerületi csoportjától.
A HONSZ alapszabályainak módosítása tárgyában folytatott megbeszélések során oly kérelem is elhangzott, miszerint a jövőben nemcsak a hadirokkantak, hanem a hadiözvegyek is láttassanak el jelvénnyel. A főosztály véleménye az, hogy jelvény viselésére továbbra is csak a hadirokkantak legyenek jogosultak, mert a jelvény viselésével a háborúban szerzett törődöttségre akarjuk a figyelmet felhívni, hogy ez által a hadirokkant ügyes-bajos dolgainak intézése során, valamint utazáskor különleges figyelemben és elbánásban részesüljön.
Az eddig beérkezett hadirokkant-jelvény tervek közül egyet sem találtunk megfelelőnek, ezért megkeressük a Magyar Művészeti Tanácsot, hogy egy hadirokkant jelvény tervezetet - ha kell pályázat útján - készíttessen el, és azt elbírálás végett küldje meg.
Fentiek alapján tervezzük:
Magyar Művészeti Tanácsnak
| B u d a p e s t V. Szent István tér 15. sz. |
A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége alapszabályainak módosítása során felmerült annak szükségessége, hogy a hadirokkantak a demokratikus szellemnek megfelelő új hadirokkant jelvénnyel láttassanak el.
Felkérem a Magyar Művészeti Tanácsot, hogy egy új hadirokkant jelvény tervezetet készíttetni szíveskedjék. Amennyiben a jelvénytervek elkészítése csak pályázat útján volna lehetséges, nem zárkózom el az elől, hogy a beérkezett pályamunkákat kisebb összeggel jutalmazzam. A pályázat kiírása előtt azonban véleményes javaslatot kérek.
Budapest, 1947. május 29.
| [kézírással] Főo[sztály]v[ezető]h[elyettes] részéről: Megbeszélést kérek. (Kenéz, Végh) VI. 18. [olvashatatlan aláírás] |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 14.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő