Nyolc hónapi fogházat és 200 ezer korona pénzbüntetést kap József Attila a "Lázadó Krisztus" című verséért.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Hadirokkant jelvények bizományba adása a Dohányárusok Országos Szövetségének
a.
DOHÁNYÁRUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
BUDAPEST, VIII. Mária utca 30. - Telefon: 139-020
| Budapest, 1949. január 31-én. |
Elismervény
10 000, azaz Tízezer darab Magyar Hadirokkant jelvényről, amely ötvenes és százas csomagokban van. Tekintettel arra, hogy a megszámlálás hosszas időt venne igénybe - azon kívül próbaszámolást csináltunk, és egy csomagból 12 drb jelvény hiányzott - közben pótolva lett - így megszámlálhatatlanul vettük át bizományba. Az általunk átvett bizományi árut a kerületi csoportok útján juttatjuk el - megszámlálva - a dohányárusokhoz, szintén bizományba, eladásra, s amennyiben a Dosznál történő számláláshoz hiány mutatkozna, úgy azt a bizományi készletből levonásba fogjuk hozni.
A jelvényeket 1,- forintért kapjuk, és Fülöp János bajtárstól telefonon nyert értesülésünk szerint Ft. 1.50,-ért árusítják a
Várjuk fenti levelünk szíves tudomásul vételét, vagyunk
teljes tisztelettel
| [olvashatatlan aláírás] g. főtitkár | [olvashatatlan aláírás] ü[gy]v[evezető] elnöki teendőkkel megbízott | [olvashatatlan aláírás] orsz[ágos] főtitkár |
b.
DOHÁNYÁRUSOK ORSZÁGOS SZERVEZETE
MINT A
BUDAPEST, VIII. Mária utca 30. - Telefon: 139-120, 220-006
- T[isztelt]
- Országos Hadigondozó Hivatal
| B u d a p e s t VI. Andrássy út 12. |
Hivatkozással 13.812/II/1949. sz. átiratukra bejelentjük, hogy a kapott 10 000 db hadirokkant jelvényből a mai napig 1109 darabot adtunk el, melynek ellenértékét
- 1109,- azaz Egyezerszázkilenc forintot
a mai napon postautalványon t[isztelt] Cím részére átutaltunk.
A visszamaradt 8891 darab jelvénnyel 2-3 héten belül véglegesen elszámolunk.
B[uda]pest, 1949. július 6.
| Tisztelettel [olvashatatlan aláírás] g. főtitkár |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 10.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő