Hadirokkant jelvények a második világháború után

A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.

Jelvénykészítő cégek ajánlatai a Népjóléti Minisztérium részére

a.
A Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem ajánlatai új hadirokkant jelvény készítésére

MARKOVITS

Jelvény- és Éremkészítő ÜzemÚjpest, 1947. február 5.
Aradi utca 43.

Az alábbiakban bátorkodom ajánlatomat megtenni az idecsatolt, saját tulajdonomat képező terveim szerinti hadirokkant jelvényre a következő feltételek szerint:

Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási Főosztálya

Budapest

T[isztelt]
100 000 db hadirokkant jelvény 1 mm-es sárgarézből sajtolva, vegyileg sárgítva, a fent említett terveim szerinti ábrával és méretekben:
hosszútűvel
36
gombbal
44 fillér drb-onkénti

árban. Ezen árakból a rendkívüli 5% engedmény már le van vonva, s azokhoz a mindenkori törvényes forgalmi adót hozzászámítom.

Az esetben, ha a minisztérium hozzájárul ahhoz, hogy a hivatalosnak elismert hadirokkant jelvényeket bármely formában kizárólag cégem hozza forgalomba kereskedelem útján, úgy a fenti árakból 50% engedményt tudok nyújtani.

Kérem ez irányú szíves értesítésüket és vagyok szolgálatukra örömmel készen,

teljes tisztelettel
Markovits

Mellékelve:
3 drb tervrajz jogfenntartással.

***

MARKOVITS

Jelvény- és Éremkészítő ÜzemÚjpest, 1947. március 21.
T[isztelt]
Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási Főosztálya,

Budapest

Hivatkozással február hó 5-i, hadirokkant jelvényekre vonatkozó ajánlatomra, ezúton bátorkodom idemellékelni újabb 3 drb rajzot, amelyek közül az 1. számú masszívan sajtolt, chrómozott, vagy nikkelezett kivitelű, a 2. és 3. számú kontúr nélküli szivárvány-zománccal volna elkészítve.

Szívesen szolgálok kiválasztás esetén részletes árajánlattal, melyre való felhívásukat várva, vagyok

teljes tisztelettel,
Markovits

3 drb tervrajz

Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)

b.
A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége VII. kerületi elnökségének pályázata

HADIROKKANTAK, HADIÖZVEGYEK ÉS HADIÁRVÁK
ORSZ[ÁGOS] NEMZ[ETI] SZÖVETSÉGÉNEK 
VII. KERÜLETI ELNÖKSÉGE

188/1947 h/FLCsengery u. 11. (Elöljáróság)
Budapest, 1947. április 11.

T[isztelt]
Magyar Népjóléti Minisztérium
Dr. Hetényi Károly Hadigondozási Főosztály Vezető Úr

Budapest

Fenti csoport elnöksége és Sugár Sándor hadirokkant bajtársunk, csoportunk tagja festőművész elnökségünk felkérésére az idemellékelt új hadirokkant jelvény tervezetét elkészítette, melyet a magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk fel, mert ebben kidomborítva látjuk Harmadik Köztársaságunk jelvényét, valamint a pajzsot, amelyben el lehet helyezni piros fehér zöld nemzeti színt. Talán azt az utóbbit zománcozva.
Reméljük, hogy ezen tervezetünk általános tetszést fog nyerni.

Tisztelettel:

Kassai Aladár
társelnök
Hartmann [olvashatatlan]
VII. ker. HONSZ Csoport elnök

Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)

c.
A Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének hadirokkant jelvény ajánlata

Nemesfémipari Jelvény- ésBudapest, 1947. június hó 26.

Fémárukészítő Munkások 
Termelő Szövetkezete
Budapest, VII. Rózsa Ferenc u. 26. [Jelenleg VI. kerület.]

T[isztelt]

Népjóléti Minisztérium

B u d a p e s t

Az egyik hadifogoly lap a hadirokkant és hozzátartozóik jelvénnyel való ellátását vetette fel. Ennek elvi elbírálása a T. Minisztérium hatáskörébe tartozik, mi csupán technikai szempontból bátorkodunk a T. Minisztérium segítségére és szolgálatára állni.

A múltban használt jelvény minőségi szempontból, ha megfelel (tehát a rajz formája más) kb. 15-25 fillér. Tekintve azonban, hogy nagyobb mennyiségre van szükség, egy sokkal szebb és mutatósabb kivitel sem lenne nagyon költséges. Mellékelt minőségi mintánk szerint tűzzománc kivitelben egy színnel kb. 100 000 drb készítésénél drb-ként 65-70 fillér, több színben színenként 12-14 fillér.

Legyen szabad megemlítenünk, hogy szövetkezetünk munkás szövetkezet, s mint ilyen, erkölcsi szempontból garancia.

Munkánk minősége és áraink versenyképességére felemlítjük közszállításainkat:
Honvédelmi Minisztérium,

Rendőrség, Köztársasági Elnöki Iroda, Közlekedési Minisztérium és a társadalmi egyesületek:  stb.

Fenti áraink irányárak, pontos rajz esetén lehetnek eltérések, de ezek lényegtelenek.

Fentiek megismétlésével kérjük a T[isztelt] Minisztériumot, hogy szövetkezetünket kérdéses munka kiadásával árajánlatra felhívni szíveskedjék.

Teljes tisztelettel:
[olvashatatlan] László [kézírással aláírt]

Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt szeptember 25.

1918

Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább

1920

A Nemzetgyűlés elfogadta a numerus claususról szóló törvényjavasla-tot.Tovább

1931

Budapesten, a Royal moziban levetítik az első magyar hangosfilmet, „A kék bálvány”-t.Tovább

1956

Üzembe lép az első transzatlanti telefonkábel.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők