Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Hadirokkant jelvényekre pályázat kiírása
a.
A Magyar Művészeti Tanács ügyvezető titkárának tájékoztatója Molnár Erik népjóléti miniszter részére
| MAGYAR MŰVÉSZETI TANÁCS BUDAPEST V., Szt. István tér 16. | Budapest, 1947. november 17. Tárgy: Hadirokkant jelvények módosítása Hiv. szám: 114.099/1947/IV/1. |
5963/1947.
Miniszter Úr!
Rovatolt számú átiratra válaszolva, tisztelettel közöljük, hogy a 16.261/1947. IV/b számú, kötelező szakmai munkaközvetítésre vonatkozó rendelet értelmében a pályázat kiírására az Iparművészek Szakszervezetét egyidejűleg felhívtuk.
Értesítettük a Szakszervezetet arról is, hogy Miniszter Úr kívánságára a zsűribe a hadigondozottak érdekképviseleti testületének képviselője is meghívandó.
A Művészeti Tanács a zsűribe Borsos Miklóst (XI. Bartók Béla út 16.) és Gádor Istvánt (XIV. Szent Domokos u. 18.) küldi ki.
- A díjakra vonatkozóan kérjük Miniszter Urat, hogy azt a következőképpen szíveskedjék módosítani.
- I. díj 500,- Ft
II. díj 400,- „
III. díj 300,- „
A Miniszter Úr mielőbbi szíves intézkedését várjuk,
| tisztelettel Szőnyi Kálmán s. k. ügyvezető titkár |
A kiadmány hiteléül:
B[uda]p[est], 1947. XI. 17.
Doleviczényi
Magyar Népjóléti Minisztérium
Budapest
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztályának levele az Iparművészek Szabad Szakszervezetéhez
Betétív a 254.957/1947. számú ügyirathoz
A főosztályvezető úr észrevétele alapján tervezzük:
| Tárgy: kint |
Iparművészek Szabad Szakszervezete
Budapest
IX. Kinizsi utca 39. szám
A hadirokkant jelvények módosítása ügyében a pályázati hirdetmény kiírására, a kötelező szakmai munkaközvetítésre vonatkozó rendelet alapján a Magyar Művészeti Tanács Címet kérte fel.
Ezzel kapcsolatban a pályázati feltételek részleteinek megbeszélése céljából szíveskedjék szakközegét a minisztérium Hadigondozási főosztályára (Budapest, V. Akadémia utca 3. II/202.) kiküldeni.
- A pályamunkákat a következőképpen kívánom díjazni:
- I. díj 500,- forint
II. díj 400,- forint
III. díj 300,- forint
A pályadíjakkal a szerzői jogot megváltottnak tekintem.
Tájékoztatásul közlöm, hogy az új jelvényt a közismert hadirokkant jelvény anyagából, a jelenlegihez hasonló kétféle (rendes és kicsinyített) nagyságban kívánom előállíttatni.
A bíráló bizottságba - a Művészeti Tanács kiküldöttein kívül - a Népjóléti Minisztérium részéről dr. Hetényi Károly és dr. Szász László miniszteri tanácsosokat és dr. Veégh László miniszteri titkárokat, a hadigondozottak érdekképviseleti testülete részéről (HONSZ) pedig legenyei Pintér Lászlót (B[uda]pest, IV. Képíró utca 6.) és Hajdú Rezsőt (Budapest, IV. Visegrádi utca 52/a) kérem meghívni.
Budapest, 1947. december 6.
| XII. 6. | Veégh [László], Pintér L[ászló] Hajdú Rezső [három olvashatatlan aláírás] |
[Az előadóív 3. oldalán, kézírással, szakadt, gyűrött, néha olvashatatlan szöveg.]
Főo[sztály]v[ezető] részéről
A mai napon telefon beszélgetést folytattam (T. 385.135) Kovács Zsuzsannával, az Iparművészek Szabad Szakszervezetének főtitkárával, aki közölte velem, hogy nem tájékoztattuk a Művészeti Tanácsot arról, hogy mily nagyságban és anyagból kívánjuk a jelvények elkészítését, s hogy a pályázati hirdetményben fel kell tüntetni a szerzői jogra vonatkozó igényünket. Kérjük, hogy a pályázati hirdetményt a kiadás előtt a részletek megbeszélése céljából kiküldöttjük keresse fel a főosztályt. A bíráló bizottság tagjai sorába legalább 2 HONSZ tagot is meg kell hívni. Személyükre javaslatot kérek. A Minisztérium részéről kiküldendő személyek: dr. Kenéz, dr. Hetényi, kormánybiztos.
Az átirat fentiekben foglaltakkal kiegészítendő.
XII. 5.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
1935
1935
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
1940
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
1945
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
1956
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő