Hadirokkant jelvények a második világháború után

A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.

Árajánlatok és a bíráló bizottság javaslata

a.
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem árajánlata hadirokkant jelvény készítésére és szállítására

MARKOVITS
JELVÉNY- ÉS ÉREMKÉSZÍTŐ ÜZEM.
Aradi utca 43.
Újpest, 1948. május hó 18-án.

T[isztelt]
Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási Főosztálya

B u d a p e s t

Az alábbiakban bátorkodom ajánlatomat megtenni a hivatalosan elfogadott hadirokkant jelvényre a következő feltételek szerint: 50 000 drb hadirokkant jelvény 1m/m-es tombakból sajtolva, három színnel zománcozva a megtekintett minta szerinti ábrával és hosszú tűvel lágyan szerelve, bronzírozva drb.-ként
Ft 0.48, azaz negyvennyolc fillér.

A fent említett árból a rendkívüli 5% engedmény már le van vonva, és azokhoz a mindenkori törvényes forgalmi adót hozzászámítom.

Abban az esetben, ha a T. Minisztérium hozzájárul ahhoz, hogy a hivatalosnak elismert hadirokkant jelvényt bármely formában és nagyságban kizárólagos joggal cégem gyárthassa, és forgalomba hozhassa mind a hivatalos szerveken keresztül, mind a kereskedelem útján, úgy fent említett mennyiséget minden ellenszolgáltatás nélkül a T. Minisztérium rendelkezésére bocsátom heti részszállításokban eszközölve.

Remélem, hogy fenti ajánlatomat, mely a T. Minisztériumnak a legkedvezőbb feltételeket biztosítja, magukévá teszik és megtisztelnek nb. [nagybecsű] megrendelésükkel.

Örömmel állok rendelkezésükre és várom szíves értesítésüket.

Teljes tisztelettel
Markovits
Jelvény- és Éremkészítő Üzem
pp. Pogányné

***

Az árajánlat módosítása

MARKOVITS

JELVÉNY- ÉS ÉREMKÉSZÍTŐ ÜZEM
Aradi utca 43.
Újpest, 1948. július 10.

T[isztelt]
Magyar Népjóléti Minisztérium

Budapest

Hivatkozással a 25.371/1948. eln[öki] 2. számú versenytárgyalási ajánlatomra tisztelettel bátorkodom az alábbiakban helyesbíteni.

A hivatalos Hadi-Rokkant jelvényt az ajánlati feltételek szerint darabonként fillér 45 árban készítem el.

A szállítási határidő a megrendeléstől számított (kézhez vett) cca. 14 nap. Heti 5000 drb.

Remélem, hogy fenti ajánlatom megfelelő lesz, és örömmel állok a T. Minisztérium rendelkezésére és várva nb. rendelésüket

teljes tisztelettel
MARKOVITS
JELVÉNY- ÉS ÉREMKÉSZÍTŐ ÜZEM

Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)

b.
A Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének árajánlata

NEMESFÉMIPARI JELVÉNY- ÉS
FÉMÁRUKÉSZÍTŐ MUNKÁSOK

TERMELŐ SZÖVETKEZETEBudapest, 1948. május hó 13.

Budapest, VII., Rózsa Ferenc u. 25.

T[isztelt] 
Népjóléti Minisztérium

Budapest

Felhívásukra tisztelettel közöljük az alábbi árajánlatunkat:
A bemutatott rajz szerint 1 mm-es tombakból, 
középen 3 színű tűzzománc berakással, 
a „HR" betűk és a tölgyfa levél dombornyomással, 
az egész óarany színűre oxidálva, 
felerősítéshez hátul tűvel vagy gomblyuk
támasztóval darabonként 49 fill[ér].
Ugyanaz tűzzománc helyett időálló 
nitrólakk festékkel darabonként 33 „

Fenti árainkhoz 10% forgalmi adót számítunk fel. 
Ezen ajánlatunk 200 000 drb megrendelésre vonatkozik, amelyet részszállításokban teljesítünk. Legalább 200 000 drb megrendelése esetén minden 10 000 drb leszállított jelvény után 1000 drb-t díjtalanul szállítunk.

Az esetleges jelvények forgalomba hozatalát, az Önök által megállapított áron utólagos elszámolás mellett is vállaljuk.

Bátorkodunk T. Minisztérium figyelmét felhívni szövetkezetünkre, amely a felszabadulás óta alakult, s ezen idő alatt több közszállításnak, valamint demokratikus pártok és társadalmi egyesületek igényeinek tettünk eleget. Reméljük T. Minisztérium figyelembe veszi eddigi működésünket.

N[agyra] b[ecsült] megbízásunkat várva maradunk

teljes tisztelettel
(Egri Tibor)

Jelvény- és Fémárukészítő Munkások
Termelő Szövetkezete

***

Az árajánlat módosítása

 

NEMESFÉMIPARI JELVÉNY- ÉS
FÉMÁRUKÉSZÍTŐ MUNKÁSOK
TERMELŐ SZÖVETKEZETE
Budapest, 1948. júl[ius] 9.

Budapest, VII., Rózsa Ferenc u. 25.

T[isztelt]
Népjóléti Minisztérium

Budapest

Az új mintájú hadirokkant jelvény elkészítését, 1 m/m-es tombak anyagból, középen 3 szín tűzzománc berakással, a „HR" betűk és a tölgyfa levél dombornyomással, oxidálva, felerősítéshez hátul tűvel és gomblyuk támasztóval, a versenytárgyaláson kialakult legolcsóbb áron vállaljuk el.

Ezen árajánlatunk vonatkozik úgy az egész mennyiségre, mint annak legkevesebb egyharmad részére.

A szállítási határidő, rész-szállításokba[n] történik, a megrendeléstől számított 1 hét után, heti 5000 drb.

B[ecses] megbízásukat várva maradunk

teljes tisztelettel:
Ujhelyi

Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)

c.
A Közszállítási Szakbizottság 1948. július 9-ei ülésének jegyzőkönyve

J e g y z ő k ö n y v

Készült Budapest, 1948. évi július hó 9-én 11 órakor a Népjóléti Minisztérium (V. Akadémia u. 1. III. 308. sz. a.) Elnöki 2. osztályán a közszállítási szakbizottság (jury) üléséről.

Jelen vannak: dr. Villányi Sándor min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos], mint a bizottság elnöke és Ásvány Ferenc min[iszteri] sz[ám]v[evőségi] főtanácsos, mint a bizottság előadója, mindketten az Elnöki 2. osztály részéről, dr. Kenéz Vilmos min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos] és Vereby József min[iszteri] sz[ám]v[evőségi] főtanácsos az érdekelt IV. főosztály részéről, Lányi Géza sz[ám]v[evőségi] igazgató, a számv[evőség] igazgatói osztálya részéről és dr. Medgyessy Zoltán min[iszteri] titkár az Iparügyi Minisztérium II/5. (közszállítási) osztálya részéről.

Tárgy: javaslat az új mintájú hadirokkant jelvények szállítására vonatkozó nyilvános versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokkal kapcsolatban.

Előadó közli, hogy a IV/1. osztály 140.164/1948. számú ügyiratában foglaltak alapján az elnöki 2. osztály új mintájú hadirokkant jelvények szállítására nyilvános versenytárgyalást hirdetett. Az ajánlati felhívást 17 vállalkozó vitte el. A kitűzött határidőig 7 vállalkozó ajánlata érkezett be. Az ajánlatok bontása közben érkezett nyolcadik ajánlattevő, a Magyar Műötvös Műhely (Rákosszentmihály, János u. 15.) ajánlata elkésett. Ajánlatának végösszege: 65 000 Ft.

Az előírt határidőig a következő vállalkozók tettek ajánlatot:

1.) Bőhm Emil Vas- és Fémipari Vállalat (IX. Mester u. 34.)78 000 Ft
2.) Rudnai László Fémáruüzem (IX. Szvetenay u. 4. sz.)53 400 „
3.) Magyar Koronadugaszművek Müller és Fehér állami kezelésbe vett vállalat
(XIII. Üteg u. 19. sz.)
77 800 „
4.) Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem (Újpest, Aradi u. 43.)48 000 „
5.) Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezete
(VII. Rózsa Ferenc u. 25. sz.)
49 000 „
6.) Paskay Károly jelvénykészítő (V. Zsitvay Leó 15.)45 000 „
7.) Magyar Állami Pénzverő (X. Üllői út 102. sz.)90 000 „

vállalati összeggel.

A Magyar Koronadugaszművek Müller és Fehér Vállalat a kiírástól eltérő, tombak helyett sárgarézlemezből készített és nem tűzzománcozott, hanem nitrolakkal színezett jelvényekre tett ajánlatot.

Paskay Károly jelvénykészítő, amennyiben 100 000 darab jelvény szállítására megbízást nyer, hadirokkantak segélyezésére az alapár 10%-át felajánlja. Közli továbbá, hogy Bőhm Emil Vas- és Fémáru Vállalat alternatív ajánlatot is tett, 1 mm vastag sárgarézlemezből, hidegzománcozással készített jelvényeket 46 000 Ft vállalati összegért ajánlja meg.

Előadó közli végül, hogy a jelvények kizárólagos gyártási és forgalomba hozási jogának 5 évre való átengedése ellenében Bőhm Emil Vas- és Fémipari vállalat 6000 drb, a Markovits Jelvény- és Éremkészítő üzem pedig 50 000 drb jelvényt készítene és szállítana díjtalanul a minisztériumnak. Ez utóbbi vállalkozó azonban ebben az esetben a jelvényeket 1-1,50 Ft-os áron hozzák forgalomba.

A fentebb előadottak alapján a Bizottság a jelvények kizárólagos gyártási és forgalomba hozási jogának 5 évre való átengedését nem javasolja, és megbízza az elnöki 2. osztályt, hogy Paskay Károly jelvénykészítő legolcsóbb, darabonként 45 filléres ajánlati egységárát kínálja fel az utána következő és legolcsóbb egységáron ajánlatot tett két vállalatnak, és pedig a Markovits Jelvény- és Éremkészítő üzemnek és a Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének, s amennyiben a limitált 45 filléres egységárat mind a két vállalkozó elfogadja, úgy a jelvények elkészítésével és szállításával 45 filléres egységáron

Paskay Károly jelvénykészítő (Bpest, V. Zsitvay Leó u. 15. sz.)
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem (Újpest, Aradi u. 43. sz.) és a
Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezete (Budapest, VII. Rózsa Ferenc u. 25. sz.)

vállalatukat 1/3-1/3-as arányban javasolja megbízni.

Kmft.

dr. Villányi Sándor min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos]
Ásvány Ferenc sz[ám]v[evőségi] főtanácsos 
dr. Kenéz Vilmos sz[ám]v[evőségi] főtanácsos 
Lányi Géza sz[ám]v[evőségi] igazgató
dr. Medgyessy Zoltán min[iszteri] titkár

Jóváhagyom.
Budapest, 1948. évi augusztus hó 31-én.

(Dr. Hetényi-Vogt Károly)
miniszteri tanácsos
főosztályvezető

Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt április 26.

1969

Bauer Sándor tűzhalála állambiztonsági szempontból kiemelten veszélyesnek számított. Ezzel magyarázható, hogy azt az ötfős társaságot,...Tovább

1986

Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában (Ukrajna), az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő